Hányás, hasmenés

A gyomor-bélrendszert érintő fertőzések vezető tünete az émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom. E mellett lehet láz, fejfájás, elesettség, izomfájdalom, hidegrázás és egyéb influenzaszerű tünetek.

Hányás előfordulhat egyéb betegségek esetén is. Általában, ha hasmenéssel társul, az azt jelenti, gyomor-bélrendszert érintő fertőzés jelentkezett. Ennek leggyakoribb formája a vírusos fertőzés, melynek gyakori kísérő tünete a láz, influenzaszerű tünetek, hasfájás és vizes hasmenés.

Bakteriális eredetű megbetegedés esetén a leggyakoribb kórokozó a Salmonella és a Champylobacter. Ezek a fertőzések a klasszikus ételmérgezések, ilyenkor a kórokozók az ételben (tojás, hús, hal tejtermék) szaporodnak el és az ember gyomrába kerülve okoznak megbetegedést. Klasszikus tünetek a nagyon erős, görcsös hasi fájdalom, mely kevés, nyákos, gyakran véres széklettel társul. Előfordulhat láz, hányás és csalánkiütés is. Az ételmérgezés 8-12 óra múlva jelentkezik, az étel elfogyasztását követően. A megbetegedések, a családtagok között, egy időben kezdődnek, tehát, aki evett a szennyezett ételből, mind egyszerre lesz beteg.

Vírusos megbetegedés esetén a lappangási idő 12-72 óra. Ekkor tehát nem egyszerre jelentkeznek a megbetegedések a családban, hanem fél, egy vagy két napos csúszással. A vírusos hányás-hasmenések leggyakoribb kórokozói a Rotavírusok, Calicivírusok vagy Adenovírusok.

A Rotavírusos megbetegedések általában, nagy mennyiségű, gyakori, robbanásszerűen ürülő, bűzös, halszagú széklettel járnak és nem csak nyállal, széklettel, tehát a kéz közvetítésével, hanem cseppfertőzéssel, vagyis levegő, közös légtér útján is terjednek. Jellemző még rájuk, hogy a betegség harmadik, negyedik napján jöhet egy visszaesés.

A Calicivírus fertőzésre az elhúzódó, vissza-visszatérő panaszok jellemzőek.  A hányás, hasmenés, hasfájás, étvágytalanság, akár kettő-négy hétig is eltarthat.

Az Adenovírus fertőzést gyakran kísérik egyéb panaszok: torokfájás, orrfolyás vagy szemváladékozás. Jellemző a hasmenés elhúzódása, akár három-négy hétig.

A fertőző kórokozó kimutatására léteznek gyors-tesztek vagy lehetőség van a széklet tenyésztésére is, illetve vérvétellel kimutatható vírus vagy baktérium okozza-e a fertőzést.

Viszont a terápia ugyanaz, akármilyen kórokozó tenyészik ki. A legfontosabb a folyadék és ásványi anyag pótlása: a beteget tehát itassuk, itassuk, itassuk, akkor is ha kihányja, újra meg újra adjunk neki vizet, ha nehezen fogadja el, negyedóránként fecskendővel. Lehetőség szerint nagyon gyakran, kis adagokban, de a nagyobbak ihatunk egyszerre többet is. A hányás és a hasmenés a kórokozók kiürülését segíti, nekünk csak az a dolgunk, hogy pótoljuk,  ami kiürült. Akkor kell kórházba menni és infúziót bekötni a betegnek, ha nagyon bágyadt és nem akar inni. Ez már a kiszáradás jele, ekkor orvosi segítség kell. Amikor elalszik a sokat hányó gyermek, legritkábban óránként ébresszük fel és itassuk meg. A víz mellett adhatunk enyhe, hűvös mentateát vsgy gyömbérteát. A kóladiónak is van hányáscsillapító hatása. Hányás esetén ne adjunk hányáscsillapító gyógyszereket,  mert ezek csak átmenetileg enyhíthetik a panaszt, de gyógyulást mindig elnyújtják: a kórokozóknak ki kell ürülnie.

Hasmenés esetén a folyadékpótlás mellett, lényeges az ásványi anyagok, különösen a kálium pótlása. Erre több, vény nélkül kapható készítmény van a gyógyszertárakban, melyek általában gyümölcs ízesítésű sós italok (HIPP ORS almaital, Sodioral, Biogaia ORS,  Humana Elektrolyt, Normolyt, HIPP ORS répaital). E miatt a gyermekek nem igen szeretik őket. Alternatíva a Kalium-chloratum Schüssler só, de legjobb a banán,  mert ebben nem csak kálium, hanem magnézium is van.

A fentiek mellett a hasmenés terápiáját kiegészíthetjük lósóskamag-teával, aktív szén nel vagy egyéb felületaktív anyagot tartalmazó készítménnyel (Polisorb, Cralex, Smecta, Tasectan). Ezek a készítmények magukhoz kötik a kórokozókat és toxinjaikat, nem pedig székletfogók, így, az előírt adagban bátran alkalmazhatók. Adhatunk még a hasmenős betegnek proboitikumot is.

Lényeges differenciál-diagnosztikai kérdés a hányás esetében merül fel: hasmenés nélkül, csak hányasal járó panaszok esetén az alábbiak merülnek fel:

– hányás, erős hasfájás, láz, széklet nélkül, lehet vakbél-gyulladás jele, orvosnak kell megvizsgálnia beteget,

– hányás, erős fejfájással, esetleg lázzal, tarkókötöttséggel, neurológiai tünetekkel, időnként kiütéssel, utalhat az idegrendszer fertőzésére, azonnal orvosi vizsgálat szükséges,

– hányás, különösen reggeli hányás, émelygés nélkül, utalhat a központi idegrendszer térfoglaló folyamatára, szakorvosi vizsgálat szükséges,

– csecsemőknél előforduló nagyobb mennyiségű, 3 napnál tovább elhúzódó bukás, különösen, ha étvágytalansággal jár, felveheti tehéntej allergia lehetőségét. Erről részletesen a táplálék-allergiákról szóló fejezetben olvashat.