Csecsemőtáplálás

l 

FOLYADÉK: A baba számára a legjobb étel az anyatej, egészen hat hónapos korig. Eddig nem szükséges akár vízzel vagy teával sem kiegészíteni a szoptatást. Nagy melegben, kánikulában szűrt víz, forrásvíz esetleg alacsony ásványianyag tartalmú víz adható, javasolt pohárból itatni a csecsemőt. Az első két hetes korban ez pedig kifejezetten nem is ajánlott, hiszen ilyenkor fontos, hogy fokozódjon az anyatej mennyisége (annyi termelődik, amennyi kiürül). Tehát minél többet szopik a baba, annál több anyatej termelődik, ha pedig teával vagy vízzel itatjuk az újszülöttet, nem csak az anyatej lesz kevesebb, hanem, mivel kalóriaszegény itallal lesz teli a baba hasa, nem lesz ereje szopni, aluszékony lesz.
Az első két hétben tehát mindig megszoptathatjuk a kisbabát ha sír, ilyenkor még nincs hasfájás. Arra figyeljünk azonban, hogy az első két hétben éjszaka se hagyjuk 4-5 óránál tovább aludni, hiszen ilyenkor még aluszékonyabbak lehetnek az élettani sárgaság miatt. Nappal pedig legfeljebb 3 óra telhet el a két szoptatás között.

Az anyatej tehát megfelelő táplálék hat hónapos korig, ez után, azonban már szilárd táplálékra is szüksége van a babának, egyébként nem fog gyarapodni, továbbá a nyers gyümölcsökben és zöldségekben lévő ásványi anyagok és nyomelemek is elengedhetetlenek.

GYÜMÖLCSÖK, ZÖLDSÉGEK: A szilárd ételek bevezetését gyümölcsökkel, zöldségekkel kezdjük. A bevezetés javasolt sorrendje a hozzátáplálási táblázatban található. Először csak egy gyümölccsel, újabb hozzáadása csak 3 nap után javasolt. Nem permetezőszerrel kezelt gyümölcsöt, zöldséget adjunk. Kerüljük a citrusféléket (mandarin, narancs, kivi, citrom, grapefruit) és az epret, azért, mert ezekben általában sok a vegyszer. A fáról szedett naranccsal nincs gond. Banánt csak akkor adjunk a babának, ha bio-banánt tudunk szerezni. Először a tízórait kezdjük gyümölccsel, majd kínáljuk meg az étkezés végén a babát vízzel, majd anyatejjel. Fokozatosan egyre több kanállal fog megenni a gyümölcsből, ha ez elérte a másfél decilitert, elhagyható az anyatej.
Három-négy hét múlva bevezethetjük a zöldségféléket és az álgabonákat (köles, hajdina, amaránt, quinoa). Ekkor már a déli étkezést kezdjük főzelékkel, álgabonával. Ha baba súlya nem gyarapszik megfelelően, minden ételbe, a gyümölcsbe is keverhetünk az álgabonát, gesztenyét, édesburgonyát, bioburgonyát is.

GLUTÉN: A jelenleg érvényben lévő szakmai javaslat alapján, kis adagban, ami napi fél háztartási kekszet jelent, be kell vezetni a glutént hét hónapos korig. Ezt a javaslatot egy nagyszabású klinikai kísérlet alapján állították fel, melyben igazolódott, hogy kevesebb gluténérzékeny lett azok között, akik 4 és 7 hónapos kor között kaptak glutént. Ezt a vizsgálatot azóta azonban felülvizsgálták és megoszlik a gasztroenterológusok, allergológusok véleménye a korai hozzászoktatást illetően. A saját tapasztalatom azt mutatja, hogy a gluténtartalmú élelmiszerek, de a zab és a kukorica is. több problémát okoznak, pl. székrekedés, felszívódási zavar miatt vashiány, étvágytalanság, hasfájás, néha ekcéma, a bennük lévő permetezőszer maradványok (glifozát, atrazin) miatt  Ezért azt javaslom a szülőknek, hogy minél később és akkor is a lehető legkisebb mértékben terheljék gyermekeiket gluténnel, nemcsak csecsemő, hanem későbbi korban is. A glifozát tartalom miatt tehát minden kalászos gabona csak korlátozott mennyiségben javasolt, helyette paleolisztek, zöldbanánliszt, bioköes, biohajdina, bioquinoa mehet.

TEJ, TEJTERMÉK: A tej és a tejtermékek bevezetésével várjunk egy éves korig. Egy éves kor alatt a csecsemők bélrendszere még nagyobb fehérjemolekulákat is fel tud szívni, nem csak kis aminosavakat, így sokkal nagyobb az esélye az allergia kialakulásának, amely ekcéma, véres széklet, hasfájás formájában jelentkezhet. Később azonban, ahogy érik a bélrendszer, már tudja tolerálni az idegen tej fehérjét is, így kisebb az esélye az allergiás betegségek kialakulásának. Ezért a megelőzés szempontjából fontos a tej és tejtermék mentes diéta, sokkal kisebb az esélye a későbbi allergiának, ha csecsemőkorban óvjuk gyermekünket ezektől az ételektől. A legújabb ajánlások alapján javasolt 10 hónapos kortól csipetnyi mennyiségben legalább 3 naponta adni fermentált tejtereméket az allergia megelőzés miatt. Egy éves kor után is csak a fermentált tejtermékekkel (joghurt, kefír, túró) próbálkozzunk (természetesen, ha nincs allergiás tünete, pl. ekcémája a babánknak). A fermentált tejtermékeben nem csak a laktóz mennyiség alacsonyabb, hanem a fehérjetartalom is részben lebontott. fontos tudni, hogy a későbbiekben is javasolt minimalizálni a tej, tejtermék bevitelt a tejben lévő glifozát tartalom miatt. Ez egy szelektív gyomírtó, ami a génmódosított élelmiszerekben és a kalászos gabonafélékben nagy mennyiségben található, a tehenek tejében a génmódosított szójatáp miatt kerül. 

FÖLDIMOGYORÓ: A jelenlegi szakmai ajánlások szerint javasolt elkezdeni minimális mennyiségben a földmogyoróhoz való hozzászoktatást még e gy éves kor előtt: cseppnyi mennyiségben kaphat 10 hónapos kortól a száj nyálkahártyára földimogyoró krémet a baba, javaslat szerint minden 3 napon. Hasonlóan egyre gyakoribb a kesudió és pisztácia allergia is, így darálva, szintén cseppnyi mennyiségben kaphat 10 hónapos kortól a száj-nyálkahártyára helyezve, 3 naponta. 

EGYÉB ALLERGÉNEK: A lazacot, tonhalat lehetőleg kerülni kell, a tiszta édesvizi halak, különösen a pisztráng és mértékkel a tenger gyümölcsei egy éves kor után javasolt,de 10 hónapos kortól csipetnyi mennyiségben 3 naponta javasolt, az allergiamegelőzés miatt. Tojássárgája 10 hónapos kortól, tojásfehérje egy éves kortól, méz is csak egy éves kortól javasolt. Magvak. mandula, mák, dió, törökmogyoró, szigorúan csak darálva egy éves kortól, csipetnyi mennyiségben 10 hónapos kortól, darabosan 4 éves kortól fogyasztható.

 Nagy probléma napjainkban a tejjel, tejtermékkel, gabonákkal, szójával, földimogyoróval, kesudióval, lazaccal az, hogy túl sok vegyszert, peszticidet, nehézfémet, szennyezőanyagot tartalmaznak és ezt tolerálja egyre kevésbé a szervezetünk. Így nem csak a csecsemőkori ekcéma, hasfájás, majd asztma, szénanátha, különböző bélproblémák alakulnak ezek miatt az élelmiszerek miatt, hanem a felnőttkori civilizációs betegségek is: magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívinfarktus, agyvérzés, demencia, inzulin rezisztencia, cukorbetegség, Alzheimer-kór és különösképpen az autoimmun betegségek. A legújabb vélemények szerint a növényvédőszerek, különösen a glifozát elpuszítja a jó torok és bélbaktériumok 60-70 %-át, de néhány baktérium ellenálló velük szemben, pl. Streptococcus pyogenes a torokban és E.coli és Clostridium fajok a bélben, így a felborult mikorbiom a kiváltó oka az allergiás, autoimmun és civilizációs betegségeknek.