Az autizmus, a tic zavarok és a PANDAS szindróma a központi idegrendszer autoimun betegségei

Az autizmus, a tic zavarok és a PANDAS szindróma is autoimmun betegség, ami a központi idegrendszert érinti.  Ilyenkor a központi idegrenszer sejtjei ellen autoimmun reakció alakul ki, ami károsítja a beszédközpontot, az agyidegek működését, gyakran vizeletelválaszási, étkezési, alvási vagy szorongásos problémát okoz, de előidézhet kényszeres viselkedést is. Kiváltó tényezője leggyakrabban a garatmandulában, orrmandulában lévő A csoportú Streptococcus baktériumok elleni antitestek képződése, ami a saját sejteket tévesen bakteriális sejteknek ismeri fel és próbálja ezeket elpusztítani. A hatvanas , hetvenes években ez az immunreakció reumás láz néven volt ismert, amikor is ízületi, bőr, vese és szívkárosodások alakultak ki Streptococcus fertőzés, pl. skarlát után. Ezért volt annyira rettegett betegség ekkor a skarlát. Az utóbbi évtizedekben csökkentek ezek a szövődmények az antibiotikum használat miatt, de a kilencvenes évektől kezdve egyre gyakoribbak lettek az idegrendszeri problémák a gyemekeknél: autizmus, tic zavar, kényszeres viselkedés, evészavarok, szorongás, rémálmok.  Ezek egy részének okaként mostanában kezdik felismerni az autoimmun reakciókat, amit a Streptococcusok ellen antitestek téves működése, saját sejtek elleni hatása, tehát autoimmun reakciója vált ki.

Az autoimmun reakciót belobbanthatja az immunrendszer minimális gyengülése, rövid ideig tartó megbillenése is. Nagyon fontos kiemelni, hogy nem ezek a hatások okozzák  a károsodást, hanem a Streptococcus baktérium elleni autóantitestek, amelyek a Streptococcus baktérium fokozott szaporodása esetén termelődnek.

Az autoimmun reakció kialakulása esetén nehéz már elérni a teljes gyógyulást, ezért a megelőzés a legfontosabb: az alábbiakat javaslom tehát a gyakori légúti betegséggel küszködő gyermekeknek és az oltást kapó gyermekeknek is, ez különösen 18 hónapos korig fontos, amíg több oltás is követi egymást. Kihangsúlyozom ismét, hogy nem az oltást kell elkerülni, mert ezek veszélyes betegségek ellen védenek, hanem meg kell előzni, hogy a Streptococcus baktérium fertőzés belobbanjon, fokozódjon a baktériumok száma. A legfontosabb tehát, oltások esetén, hogy csak teljesen egészséges állapotban kerüljön sor az oltásra és az oltás előtt 3 naptól az oltás után két, de legalább egy hétig javasolt betartani a glifozát mentes diétát. A glifozát mentes diétát légúti betegségek esetén is javasolt szigorúan tartani, gyakori megbetegedések esetén megelőzésképpen is a leghatékonyabb.

A Streptococcus baktérium a normális torokflóra része, antibiotikumra jól reagál, de teljesen kiírtani nem lehetséges, akármilyen antibiotikumot kap a gyermek és akármennyi ideig szedi, az antibiotikum terápia után néhány nappal visszatérhetnek a tünetek. A számtalan immunerősítőnek van valamennyi megelőző hatása, de egyik sem tud önmagában segíteni (immunoglukán, orr-száj probiotikumok, Pelargonium vagy Echinacea kivonatok, Bronchovaxom, stb.) 

A meleg hatás is segíthet, ugyanis a Streptococcus baktérium a 32 fokot szereti, ezért hideg étel, ital, átfázás, légkondi fokozhatja a szaporodását, a meleg italok, infralámpa és a napozás viszont csökkenti a baktériumszámot. A sós levegő is segítő hatással van: Salvus vizes inhalálás, éjjel hideg só terápia (Saline vagy Roslaine terápia), sóbarlang, tengerpart szintén kedvező hatású.

Mindezek mellett a legfontosabb az étrend, mégpedig a glifozát tartalmú ételek kerülése. A glifozát ugyanis egy szelektív gyomírtó, amit elsősorban a génmodosított növények permetezésére használnak, de alkalmazzák a gabonafélék permetezésére is, és legfőképpen az aratás előtti deszikkálásra (leszárításra). A legmagasabb glifozát tartalmú ételek a tej, tejtermék, tejpor tartalmú ételeknek, ezeket tehát nem a tejallergia miatt kell kerülni, hanem, mert a tehenek génmódosított szójatápot kapnak, amiben magas a glifozát tartalom és ez nagy koncentrációban bekerül a tejükbe. Ezt onnan semmilyen fermentáló eljárás nem szedi ki, tehát a sajt, joghurt, kefír, túró ugyanolyan ártalmas. Sőt nagyon sok félkész és kész élelmiszerben használnak tejport, így ezeket is kerülni kell (virsli, felvágott, téliszalámi, péksüti, kifli, csoki)

Továbbá magas glifozát tartalmúak a zab, rozs, génmódosított kukorica és egyéb kalászos gabonafélék, ezeket autoimmun betegség esetén, így az idegrendszert érintő tünetek esetén is szigorúan kerülni kell. Ilyenkor már a termőföldeken bekerül a glifozát a gabonamagvakba, azt semmilyen kovász vagy biomalom vagy eljárás  nem tudja kiszedni. Az álgabonákra (köles, hajdina, quinoa és rizs) általában nem használják a glifozátot, de előfordulhat, hogy a köles deszikkálásánál még a termőföldeken kiszórják. Tehát autoimmun tünetek esetén ezeket szigorúan kerülni kell, megelőzésre pedig korlátozni a bevitelt 

Magas glifozát tartalmú még a szója és így a lazac is, amelyet leggyakrabban szintén szójatáppal etetnek, halakból csak a tiszta halak javasoltak, mint pl. pisztráng, húsokból csak a gmo mentes tápon nevelt állatok húsa és tyúkok tojása javasolt.

 Magas a glifozát tartalmúak még a dél-amerikai magvaknak is (földimogyoró, kesudió, pisztácia), ezek több mint 90 százaléka génmódosított termesztésből származik. Viszont ezeknél a magvaknál igazolódott,  hogy csipetnyi mennyiségben rendszeresen fogyasztva megelőzhető a súlyos allergia, tehát 3 naponta egy szem vagy kevés darált mag 4 éves kor alatt javasolt. Az európai magvak fogyaszthatók: mandula, mák, dió, törökmogyoró, tökmag, fenyőmag és újra a napraforgómag (ennek deszikkálását betiltották az EU-ban).

Összefoglalva tehát, nagyon fontosnak tartom a megelőzést, legfőképpen a glifozát mentes étrendet, az autoimmun folyamat megelőzését, egészen 18 hónapos korig, amíg az oltások be nem fejeződnek.

Amennyiben már megjelentek az idegrendszeri károsodásra utaló tünetek, a szigorú glifozát mentes étrend mielőbbi elkezdése a legfontosabb. A betegség diagnóziában már létezik teszt az idegrendszeri sejtek elleni autoimmun antitestek vizsgálatára: Cunningham panel, ez egyelőre csak külföldön végzik.