A D-vitamin és a napozás
Egyre több tudományos közlemény jelenik meg, mely a D-vitamin hasznosságát bizonyítja. A D-vitamin a napfényt pótolja számunka, ugyanis a D-vitamin inaktív elő-anyaga, a napfény hatására aktiválódik szervezetünkben, tehát, ha D-vitamint fogyasztunk, pótolhatjuk a napfény hiányát.
Több összehasonlító vizsgálat készült, mely a daganatos megbetegedések számának emelkedését mutatja a napsütéses órák csökkenésének számával, tehát minél északabbra lakik valaki, és így minél kevesebb napfényben részesül, annál magasabb a daganatos betegségek kockázata (mellrák, vastagbélrák, prosztatarák, sőt melanóma). Nem vonatkozik ez a bőrrákra, melynek viszont gyakorisága egyértelműen növekszik több leégést követően. Fontos tehát, hogy nem a napozás, hanem a leégés növeli a bőrrák kockázatát.
Mivel a nap nem süt egész évben vidékünkön, így a D-vitamin szedésével pótolhatjuk hatását. Egyre több orvosi szaklapban hívják fel a figyelmet arra, hogy D-vitamin pótlására nem csak a kisgyermekeknek, hanem a nagyobb gyermekeknek, időseknek, de az egészséges felnőtteknek is szüksége lenne. Javasolt tehát mindenkinek a napi egy csepp D-vitamin szedése, akkor, amikor legalább negyedórás napsütés nem éri a bőrüket. Ez inkább egy alul-meghatározott dózis, tehát nem kell félni a túladagolástól. Sőt egyes szakorvosok emelt dózis alkalmazását javasolják akut megbetegedések, pl. influenza esetén. Ilyenkor bátran használhatunk napi két cseppet három napig. A D-vitamin készítmények többsége receptköteles, de kapható már recept nélküli készítmény is a patikákban.
Nem csak a daganatképződést csökkentő hatása ismert a napfénynek és a D-vitaminnak, hanem az általános immun-erősítő hatása is. Ezért van az, hogy januárban, februárban tombolnak a legnagyobb influenza járványok, ezért igaz az, hogy tavaszra elfogy az emberek vitaminkészlete, de a mai gyümölcs és zöldség bőségben ez nem a C-vitaminra, hanem a D-vitaminra értendő leginkább.
Saját kis megfigyelésem az, mely teljesen egybevág a napfény áldott hatásával, hogy egy-egy napsütéses hétvége után jóval kevesebb a betegforgalom a házi gyermekorvosi rendelőben, mint egy ködös, felhős hétvége után. Ez nem csak a meleg időre, hanem még inkább a téli időszakra vonatkozik.
Javasolom tehát mindenkinek, aki teheti töltsön minél több időt a szabad levegőn, a napsütésben. Nyáron is napozzunk, de tartsuk be az alapvető előírásokat. Nagy kánikulában 10 és 16 óra között ne menjünk napra, viszont a reggeli és a délutáni napsütésben töltsünk minél többet, természetesen ilyenkor napvédő krém nélkül. Ugyanis kimutatták, hogy a mai napvédő krémek olyan nagyfokú védelmet biztosítanak, annyira csökkentik a D-vitamin szintjét a szervezetben, mintha téli időszak lenne. Ne használjunk napvédő krémet tehát reggel, kora délelőtt és késő délután, hanem töltsünk minél több időt az ilyenkor ártalmatlan napsütésben. Ősszel, télen és tavasszal pedig használjunk ki minden napsütéses órát, szabadban töltött tevékenységre, egyéb napokon pedig, felnőttek és gyermekek egyaránt vegyünk be D-vitamint, az előírt dózisban.